Ciprusfélék > Fenyő - wyw.hu

A ciprusfélék (Cupressaceae) a tűlevelűek rendjének egyik világszerte elterjedt családja 27–30 nemzetséggel (közülük 17 monotipikus) és 130–140 fajjal. Egylaki vagy (ritkán) kétlaki fák, illetve bokrok. A ciprus fájából teherhajókat, templomajtókat, koporsókat, emléktáblákat és istenszobrokat is készítettek.

Kaliforniai gyantásciprus, Hamisciprus, Boróka, tuják...

A tobzosak róla elnevezett családjának (Cupressinee) örökzöld fája v. cserjéje. Tűje apró, az alsó része lenőtt, csak a pillenynemü csucsa szabad, a hátán többnyire olajmirigyevan; a gyakorta négyszögletü ágakat sűrűen ellepi, minekkövetkeztében a különben keresztesen átellenes tűk is négysorosak és zsindelyszerüen látszanak. Virága egylaki, külön-külön ágacskákon; a himes virága apró barkanemü; a termő virágából ellipszoid v. gömbölyded toboz lesz. Tobozpikkelye fás és keresztezőn átellenes. Magva zászlós. 12 faja az északi földgömb melegebbvidékein, különösen pedig Persia, Kelet-India, Khina, Mexikó és Kalifornia hegyein honos.

Az európai ciprus vagy örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjába tartozó növényfaj. A keleti mediterrán régióban őshonos, illetve Iránban van egy elszigetelt populációja. A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik.

A mediterrán régió karcsú ciprusa a dél-európai nyaralásokból minden bizonnyal ismerős lehet... Jó néhány festőt ihletett meg karcsú, égbetörő alakja, mégis a legismertebb a Vincent Van Gogh Dél-Franciaországban készült alkotásai. A Török Riviéra fölé magasodó Taurus-hegység megmaradt ősállományaiban az európai ciprus leginkább lucfenyőre emlékeztet. Ágai hosszan kinyúlók, a tobozok súlyától visszahajlók, az oldalágak rongyosan lelógók. Miként a taurusi libanon-cédrusok rokona Cipruson, úgy maradtak fenn az itteni ciprusok Kréta szigetén, ahol viszont alacsony és gyakran ernyős koronájú marad.

tuja.hu - Növényismertetések: Cupressocyparis leylandii Leyland ciprus, Leylandi ciprus. Kétfajta növény kereszteződéséből (Cupressus macrocarpa és Chamaecyparis nootkatensis) jött létre. 1800-as években került Angliába. Kiváló sövényfenyő (sövénynövény). Széles kúp alakú gyors növekedésű, ellenálló fa. Angliában elsősorban sövények létesítésére használják. A kiültetett növények gyorsan nőnek és teljesen télállóak.

tuja.hu - Az északi féltekéről származó nemzettség a ciprusfélék ( Cupressaceae ) családjának névadó nemzettsége. Bármilyen laza talajban jól fejlődnek, szeretik a teljes napfényt. Enyhe éghajlatú területeken szimmetrikus, sűrű, tömött koronájukért ültetik. A magas, elegáns, hosszú életű Cupressus sempervirens az olasz kertek jellegzetes szereplője.

A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége. A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői voltaképpen az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

A borókák nemzetségnek hazánkban is él képviselője: a közönséges boróka (J. communis), melyből a nevezetes borovicska pálinka (gin) készül. A más tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, ezért csak a növény igényeinek pontos ismeretével lássunk hozzá a telepítéshez. Általában a légszennyezést nehezen tűrik, tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek, a kisázsiai fajok - a ciprusokhoz hasonlóan - a szárazságot jól tűrik.

A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék.

A szagos boróka (nehézszagú boróka, Juniperus sabina), népi nevén Boldogasszony ága a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Az atlanti partoktól Kis-Ázsián és a Kaukázuson át egészen a Bajkál-tó környékéig előfordul. Közép- és Dél-Európában különösen gyakori; Magyarországra szerzetesek hozták be.

A havasi boróka (törpe boróka, alhavasi boróka, szibériai boróka, Juniperus sibirica, régebben Juniperus nana) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.

A vörös boróka (vörös termésű boróka, vörös tűboróka, Juniperus oxycedrus) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Akár 15 méter magasra is megnövő bokor vagy kisebb fa. Rostos kérge kemény kötegekre válik el. Ágai felfelé állnak vagy lecsüngenek.

A fövenyboróka (Juniperus conferta, illetve Juniperus litoralis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Néha a mandzsu boróka (Juniperus rigida) változatának vagy alfajának tekintik. Vadon a japán szigetektől Szahalinig a tengerparti homokdűnéken és azok környezetében él, de egyre többfelé termesztik.

A kínai boróka (Juniperus chinensis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. 5–10 m magas (eredeti termőhelyén a 20 m-t is elérő), többnyire gúla alakú fa — a mi éghajlatunkon többnyire nagyobbacska bokor marad. Törzse elágazó, kérge barna, rostos bordákra tagolt, repedezett. Ágvégei bókolva lehajlanak. Fiatal hajtásai fölfelé ívelnek vagy lecsüngenek.