Ültetés, gondozás, szaporítás > Fenyő - wyw.hu

Automata öntözőrendszer a kertbe, hogy a mind a fenyők, mind a többi növény megkapja a számára szükséges vízmennyiséget!

A fenyők a többi növényhez képest nagyon alacsony tápanyagtartalmú talajokon is jól érzik magukat, tápanyag utánpótlást nem igényelnek. Ettől függetlenül trágyázhatóak, tápoldatozhatóak, ezt meghálálják, de nincs rá feltétlenül szükségük. A fenyőfa ültetés után, ha már begyökeresedett új helyére, kevés törődést igényel. A gyökeresedés azonban eltarthat a fenyőfa ültetésétől számított 2-3 évig is, mivel a gyökere lassan fejlődik.

Hogyan neveljük a magoncokat? A magoncok mindig esendőbbek érzékenyebbek mint egy kifejlett növény, alapvetően arra kell figyelni, hogy kapjanak elegendő vizet, napfényt, ne legyen szélsőséges hőmérséklet, és próbáljunk nagy relatív páratartalmat biztosítani.

Szaporítás magvetéssel, Kúszó, szomorú változatok szaporítása bujtással, Szaporítás hajtásdugvánnyal.

Magvetés. A jegenyefenyő felálló toboza szeptember második felében érik. Ezután a toboz pikkelyekre hullik szét, és csak a nyársszerű, felálló toboztengely marad (sokszor évekig) a fán. A tobozokat a teljes érés előtt 1-2 héttel célszerű megszedni, akkor, amikor még zártak, de a csúcsuk körül néhány pikkely már megpattant. Ha az ilyen tobozt erős csavaró mozdulattal széttörjük, benne javarészt viaszérésben lévő magvakat találunk.

Metasequoia - Kínai mamutfenyő szaporítás. Magvetés. Az 1942-ben Kínában felfedezett növényről sokáig azt tartották, hogy hazáján és néhány szubtrópusi botanikus kerten kívül nem hoz csíraképes magot a porzós barkák rendszeres elfagyása miatt. Mára bebizonyosodott, hogy a csírázás elmaradását az anyanövények fiatal kora okozta. A 30 évesnél idősebb fákról szedett mag Magyarországon is legalább 10-20%-ban csíraképes.

Orlóci László Örökzöldek és fenyők c. könyve azt a 128 fajt és fajtát mutatja be, amelyek a hazai viszonyok mellett jól fejlődnek, átvészelik a kemény teleket és megfelelőápolással sokáig gyönyörködtetnek. A szerző felhívja a figyelmet azokra a buktatókra, amelyek a telepítésnél, takarásnál, árnyékolásnál stb. adódhatnak, javaslstot ad legkedvezőbb kerti elhelyezésükre, alkalmazásuk lehetőségeire, sokoldalú felhasználásukra.

A luc egyéves hajtásain és az hajtások elágazásaiban 3-6 mm átmérőjű pajzsok örvszerűen veszik körbe az ágakat. A tetvek által kiváltott mézharmat a korompenész megtelepedését segíti elő. A megtámadott levelek, hajtások megfeketednek, rontják a növény piaci és esztétikai értékét, csökkentik az eladhatóságot. Kis lucfenyő-örvöspajzstetű, nagy lucfenyő-örvöspajzstetű, fenyő-örvöspajzstetű.

Magyarországon az éves legalacsonyabb hőmérsékletek átlagának országos középértéke -16°C. Az a fenyő, amely ez alatt sem károsodik az teljesen télálló. Amelyik ezt az értéket még jól viseli, de ez alatt már károsodik, azt fagyérzékenynek nevezzük. Az a fenyő, amely -10-12 °C-on már károdosik, nem tekinthető hazánkban télállónak, csak a szerencsének köszönheti, ha egy-egy enyhe telet átvészel.

Egész évben díszítik kertünket, észrevétlenül is, sokszor kevés figyelmet kapva, szépítik környezetünket. Itt hasznos, praktikus tanácsokat olvashat az örökzöldek gondozásával kapcsolatban.

Honlapunk látogatói közül sokan panaszkodnak a fenyők, tuják, borókák barnulásos tüneteiről. Cikkünkben az okokat igyekszünk felsorolni, így segítséget nyújtani az azonosításukhoz. Ezen a héten a tűlevelűek legfontosabb károsítóiról szólunk. A tűlevelű örökzöldek közül a lucfenyőn és az ezüstfenyőn tavasszal találkozhatunk a lucfenyő vagy más néven ezüstfenyő-levéltetűvel. Az egyik legjelentősebb lombkártevőként tartjuk számon, amely főleg enyhe telek után, túl száraz vagy nedves és huzatos helyen veszélyezteti elsősorban a fent említett két fenyőfajt. Esetenként előfordulhat azonban jegenye- és duglászfenyőn is.