Vörösfenyő > Fenyő - wyw.hu

A vörösfenyő (Larix) a fenyők osztályában a tűlevelűek rendjébe és a fenyőfélék családjába tartozó növénynemzetség. A többi fenyőféléhez hasonlóan tipikus holarktikus nemzetség; az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A végeláthatatlan szibériai tajga faállományának csaknem fele vörösfenyő: nyugaton szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), keleten dauriai vörösfenyő (Larix gmelinii). Ezek a hatalmas fák 30–40 méter magasra is megnőnek, törzsük átmérője akár 1,75 méter, életkoruk akár 300–500 év is lehet. A Bajkál-tótól nyugatra elterülő Szaján-hegységben 800–900 éves egyedeket is találtak.

Az európai vörösfenyő (Larix europaea vagy más néven: közönséges vörösfenyő, Larix decidua) az egyetlen lombhullató közép-európai fenyőfaj. Nevét bíborvörösen ragyogó termős virágzatáról kapta. Főleg a Középső-Alpokban, a felső erdőhatáron nő. Fő elterjedési területe Bécs környékéig nyúlik.

Tűlevelű, de nem örökzöld! Tavasztól őszig fenyőként viselkedő fánk tűleveleit ősszel lehullatja. Nem beteg, csupán lombhullató a nagyon dekoratív vörösfenyő. Az európai vörösfenyő az Alpokban, Kárpátokban őshonos, 30-40 méteresre növő lombhullató fenyőféle a megjelenésével könnyen meghódítja a növények kedvelőit. A kellemesen puha, szinte selymes levélcsomóit érdemes megsimogatni kihajtáskor, különlegesen kedves élmény.

A szibériai vörösfenyő (Larix sibirica, Larix siberica, Larix russica) a tűlevelűek vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik leggyakoribb és legismertebb faja. Az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó, Karéliától Nyugat-Szibériáig elterjedt fafaja: a nyugat-szibériai tajga fáinak csaknem fele szibériai vörösfenyő. Kelet-Szibériában a dauriai vörösfenyő váltja föl. A mérsékelt éghajlatú területeken csak a domb- és hegyvidékeken jellemző.

A japán vörösfenyő (Larix kaempferi, Larix leptolepis) a tűlevelűek, vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik faja. Honshu szigetén, a Japán-Alpokban 1000–2500 m között él. Európába 1861-ben hozta be J. G. Veitch. Ipari célokra Németországban is nagy területen termesztik; kertészeti változatait egyre többfelé ültetik. Bókoló ágú, kecses, kúp alakú örökzöld fa. 30–35 méter magasra nőhet meg, koronája szabálytalan vagy szélesen kúpos; idősebb korában ernyőssé válik. Az alsó ágak szélesen kinyúlnak, végük felhajlik, a középső ágak is szétterülők. Kérge vörösesbarna, bordásan, idős korában táblásan repedezett.

Jelentősége: A vörösfenyő hazánkban már elég nagy területet foglal el, rendkívül értékes fája, gyors növekedése és viszonylag kevés károsítója miatt nagyon kedvelt fafaj. Hazája és elterjedése: Közép-európai magashegységi fafaj. Őshonos területein is csak kis elegyben, foltokban vagy szálanként fordul elő. Romániában a következő hegységekben van tömegesen: Csalhó hegység, Csukás hegység, Bucsegi hegység, Paring hegység.

A dauriai vörösfenyő, más néven mandzsu vörösfenyő (Larix gmelinii, Larix gmelini, Larix dahurica) a tűlevelűek vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik, Szibéria nagy részén elterjedt faja. Hidegkedvelő, a savanyú vagy semleges talajokon nő. Magyarországon célszerű párás, nedves helyre ültetni, mert a száraz, meleg nyarakon károsodhat.

Tartós faárut keres megfizethető áron? A péceli Farengeteg fatelepen forgalmazunk minőségi akác deszkákat, vörösfenyő gerendákat és lambéria alapanyagokat. Amennyiben felújítást tervez, talál kínálatunkban teraszburkolatot és zsindelyt is. Kiváló minőségű fatermékeink mellett készséggel állunk rendelkezésére, olyan szolgáltatásainkkal is, mint például: méretre vágás, faanyag megmunkálása és házhoz szállítás. Érdemes honlapunkra többször ellátogatni, hiszen folyton megújuló akciókkal várjuk vásárlóinkat! Kattintson, és kérdés esetén keressen bizalommal!